VISSZÉRBETEGSÉG

    A visszereken, más néven: a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő záró-szelepként működő billentyűzet biztosítja. Amennyiben különböző okok (pl.: alkati) miatt nem jól zár a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzést okoz. A véráramlás lelassulásának következménye a véna falak kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása.

    A tünetek nincsenek mindig arányban a betegség stádiumával, azaz enyhe visszér elégtelenség is járhat komoly panaszokkal, míg durva vénatágulatok is lehetnek panaszmentesek.

    A visszerességnek nem csak kozmetikai jelentősége van. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a visszeresség következtében kialakult vénás pangás károsítja a bőr vérellátását. Ennek következtében a gombás és más bakteriális fertőzés könnyebben alakul ki, mely mikro bőrrepedéseket okozva elősegíti a gyulladásos folyamatok így az orbánc kialakulását is, mely közvetve trombózishoz, ill. nyirokérgyulladáshoz vezet. A visszeresség legsúlyosabb következménye a lábszárfekély kialakulása.

    A VISSZÉRBETEGSÉG STÁDIUMAI

    • I. Enyhe panasz, duplex vizsgálat szerint ép billentyűzet, terhelésre láb és lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés.
    • II. Mérsékelt panasz, látható visszeresség, duplex vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű.
    • III. Lezajlott, ismételt visszérgyulladások, barnásan elszíneződött bőr a lábszáron.
    • IV. Súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszár-fekély, maradandó szöveti károsodás állapota.

    A VISSZÉRBETEGSÉG KIVÁLTÓ OKAI

    A betegség alapvetően öröklődő hajlam miatt alakul ki. Elősegíti terhesség, fogamzásgátló, túlsúly, álló munka, menopauza.

    VISSZÉRBETEGSÉG KEZELÉSE
    – KONZERVATÍV VAGY MŰTÉTI

    Az I. stádiumban döntő a megelőzés, azaz álló-ülő tevékenységnél, repülésnél I-es kompressziós gyógyharisnya viselése javasolt. A felületi ún. pókháló vagy seprűvénák kiváló eredménnyel kezelhetőek lézeres és rádiófrekvenciás felületi kezeléssel. A tünetek kialakulását gyógyszer (pl. Detralex, Venoruton) enyhítheti, de a rosszabbodást nem gátolja meg.

    A II. stádiumban a kompressziós kezelés mellett – tervezett időben,- már a műtét is megfontolandó, mivel a maradandó bőrtünetek kialakulása előtt jó kozmetikai eredmény érhető el. Megelőző jelleggel a műtét után is szükséges az I-es kompressziós gyógyharisnya viselése.

    A III. és IV. stádiumban egyértelműen műtét ajánlott, a kialakult bőrtünetek maradandóak, a műtéttel a további romlást, a kialakult fekély gyógyulását lehet elérni. Többnyire a műtét után is szükséges a gyógyászati, azaz II-es kompressziós gyógyharisnya tartós viselése.

    A már operált lábon is kiújulhat a betegség, mivel a betegséget alapvetően örökletes tényezők és életmódi körülmények befolyásolják. A korábban nem látható vénaszakaszok kitágulása általában enyhébb fokú, de panaszokat okozhat, ilyenkor újabb műtét végzése jöhet szóba.

    RÁDIÓFREKVENCIÁS VISSZÉRMŰTÉT

    A visszérbetegség bizonyos stádiumában a konzervatív kezelés már nem jár elegendő eredménnyel, ezért visszérműtét elvégzésére kerülhet sor.

    Az utóbbi évtizedben a páciensek kényelme érdekében új, költséges technikák terjedtek el, ezek az ú.n. endoluminalis módszerek, mint a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét.

    A RÁDIÓFREKVENCIÁS VISSZÉRMŰTÉT ELŐNYEI A HAGYOMÁNYOS NYITOTT MŰTÉTTEL SZEMBEN

    • a lágyékhajlatban csak kivételes esetben használunk metszést
    • a kímélő rádiófrekvenciás technológiának köszönhetően minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
    • a műtéteket egynapos sebészet keretén belül alkalmazzuk, a beteg néhány óra múlva már felkelhet, lábra állhat és hazamehet
    • a műtét gerinc közeli érzéstelenítés vagy altatás nélkül, helyi érzéstelenítésben végezhető, i/v gyógyszeres rásegítéssel
    • az esztétikai eredmények látványosan jobbak a hagyományos műtétekhez képest
    • a műtét után pár nappal ismét munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak
    • a hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől

    ELŐZETES VIZSGÁLATOK

    A rádiófrekvenciás visszérműtét előtt a betegek részletes érsebészeti vizsgálaton (fizikális vizsgálat, Doppler vizsgálat, vénás ultrahang, szükség esetén artériás ultrahang, 50 év felett nyaki ultrahang), majd általános belgyógyászati vizsgálaton esnek át, vérvétel, EKG, mellkas röntgen-vizsgálat történik.

    A MŰTÉT MENETE

    A műtét előtt egy órával történik a klinikai felvétel, ahol a klinikai ruhába öltözött páciens operálandó végtagját körkörösen leborotválják. Minden műtétnél jelen van altatóorvos, aki a beteget szintén megvizsgálja a műtét előtt. A műtétet helyi érzéstelenítésben végezzük, vénás gyógyszeres rásegítéssel a teljes fájdalommentesség érdekében. Közvetlenül a műtét megkezdése előtt ultrahang segítségével pontosan berajzoljuk az eltávolítandó vénákat.

    A műtéti terület fertőtlenítő oldattal történő lemosása és steril izolálása után a térdtájon vagy a lábszáron ultrahang segítségével vezetődrótot helyezünk a fő vénatörzs lumenébe és ezt a lágyék- vagy térdhajlatban történő beömlésig vezetjük fel. Ha a kezelendő fő vénatörzs jelentősen tágult, vagy a beömlési visszaáramlás fokozott mértékű, egyéni mérlegelés alapján sor kerülhet a lágyéki vagy a térdhajlatban levő vénás összefolyás műtéti lekötésére, mely szintén fájdalommentes és mintegy másfél cm-es nyom nélkül gyógyuló kis sebet jelent. Meghatározzuk az RF kezelés kezdőpontját, majd eddig a pontig vezetjük a radiofrekvenciás katétert.

    Ezt követően szintén ultrahang ellenőrzése mellett érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe az operálandó vénatörzset. A lézeres koaguláció fentről lefelé történik, az RF katéter folyamatos lassú visszahúzása mellett, ultrahang alatt. A fő vénatörzs kezelése után sorra bevezetünk egy speciális kisebb RF katétert az oldalágakba is és elvégezzük ezek kezelését.

    A műtét végén a végtagra combtőig rugalmas pólyát helyezünk fel.

    A MŰTÉT UTÁNI IDŐSZAK

    Néhány órás ágynyugalom után a beteg felkelhet, panaszmentesség esetén otthonába távozhat.

    Másnap a kötéscsere alkalmával ultrahangos kontroll vizsgálatot végzünk, melyet 1 hét múlva ismétlünk meg. Műtét után 10 napig a beteg naponta egy alkalommal véralvadásgátló injekciót ad be magának trombózis megelőzés céljából. 1-2 nap múlva rugalmas pólya vagy kompressziós harisnya viselése mellett teljesen munkaképes, bár nehéz fizikai munka végzése, sportolás csak néhány hét elteltével javasolt.

    A sebfájdalom általában minimális, szövet közötti bevérzések ritkán jelentkeznek. A műtét utáni panaszok mértéke nagyban függ az operált visszerek mennyiségétől és nagyságától és az egyéni tűrőképességtől is. Leggyakrabban a műtét utáni 2-3. napon jelentkezik égő fájdalom a comb belső felszínén, mely szokványos fájdalomcsillapítóra szűnik.

    A másik oldali végtagon, szükség esetén 2-3 hét múlva szintén elvégezhető a rádiófrekvenciás visszérműtét, illetve a kisebb oldalágak, pókhálóvénák RF kezelése.

    Translate